A floridai buzibár és az arab „terrorista” esete, avagy kinek jó ez?
Mint ahogy az már bizonyos tájékozott körök számára nyilvánvaló, a világ legnagyobb eseményei, botrányai, tragédiái szándékos tervezettség jeleit mutatják, céljuk pedig más eseményekről elterelni a figyelmet, vagy az, hogy általuk előkészítsenek és megalapozzanak egy később megvalósítandó vagy már aktuálisan zajló tervet. Idetartozik a stúdióban felvett Holdra szállás, az ikertornyok felrobbantása vagy újabban a különféle európai „merényletek”. De ilyen jelenség az ISIS – tágabb értelemben véve az úgynevezett „iszlám terrorizmus” – is, amire mindenféle, eredetileg nyugati vezetők által kirobbantott balhét rá lehet kenni. Vannak olyan átverések, amiket, ha leleplezünk, bolondnak titulál a fősodratú értelmező hatalom, és vannak olyan átverések is, amiknek a firtatása egyenesen tiltott. Ettől még a tények tények maradnak: sok dolog nem az, aminek látszik, és ebből bizonyos körök nagyot profitálnak.
A floridai buzibárban történt friss esemény szintén ennek az átverési sorozatnak az egyik epizódja. Mert hogy mi folyik ma a világban? Az emberi normalitás eltaposása. Az aberráció soha nem látott méreteket öltő terjeszkedése. A deviancia divatossá és követendővé tétele. Az a terv, hogy mindenkit belekényszerítsenek az erkölcstelenség és a különböző emberi eltévelyedések egyik zsákutcájába. Például a homoszexualitás reklámozásával.
Nincs jobb reklám annál, mint amikor a szerencsétlen homoszexuálisokat az áldozat szerepébe tudják helyezni. Ezzel azok szimpátiáját, együttérzését is fel lehet kelteni, akik egyébként ellenzik az ilyenfajta szexuális „beállítottság” támogatását és terjesztését. Kis áldozat ez a háttérben üldögélő bábmester számára, hiszen ezzel egy nagyobb káoszt lehet teremteni az emberek életében. Ha legközelebb valaki jogos és józan érvekkel felszólal a homoszexualitás ellen (ami szükséges és tiszteletreméltó cselekedet), azt egyből ahhoz a gépfegyverrel rohangáló, „bipoláris személyiségzavarban szenvedő” őrülthez fogják hasonlítani, aki legyilkolt ötven embert. Azt fogja majd harsogni a média, „tessék, megmondtuk, ez lesz abból, ha valaki homofób, pláne ha még muszlim is mellé. Itt az idő, hogy elöröljék az egyenlőtlenséget, jogot kapjanak az elnyomottak és korlátozzák a konzervatív törekvéseket.”
KÉT LEGYET EGY CSAPÁSRA
A történet újabb adalékot szolgáltat a terrorizmus csalfa mítoszához, és a szexuális aberrációk védvonalának megerősítését szolgálja. „Az agresszív és elvetemült muszlim fundamentalizmus ártatlan és békés áldozatai” című felvonás remek kis ütőkártya lesz azok kezében, akik elborult lelkesedéssel segédkeznek a világ megrontásában. Mondjuk ezt úgy, hogy természetesen nem örülünk senki halálának. De a semmi rosszat nem tevő, boldogan szórakozó „melegek” meséje ettől még éppen olyan ízléstelen és hazug marad, mint az a sugalmazás, miszerint mindenki érzéketlen, „kirekesztő” vadállat, aki kritikát mer megfogalmazni a modernitás mindent ellepő fertője ellen.
