Médiavadász

A madár az ász

Charlie Kirk halálának okkult összefüggései

Charlie Kirk halálának részletei meghökkentő egyezést mutatnak a Snake Eyes című film történéseivel.

2025. szeptember 10-én Charlie Kirköt meggyilkolták. A hivatalos narratíva szerint egy fiatal férfi lőtte le nagyapja vadászpuskájával egy közeli épület tetejéről. Rendkívül nehéz helyzetben találja magát, aki el akar igazodni a történésekben. Ennek legfőbb oka, hogy a mesterséges intelligencia, magyarosabban és rövidebben

a gép-ész széleskörű térnyerése óta gyakorlatilag semmilyen videó valóságtartalmát nem vehetjük készpénznek.

Még annyira sem, mint eddig. Meghamisítások ugyan eddig is voltak, de most még hatványozottabban. Tényleg megtartották az eseményt? Tényleg lelőtték Charlie Kirköt? Ha lelőtték, tényleg az volt a merénylő, akiről mondják? Létezik egyáltalán Charlie Kirk? A gép-ész berobbanása óta ezek már egyáltalán nem a monomániás konteósok kérdései, hanem azon tudatos embereké, akik rájöttek, hogy a mindenre kiterjedő megtévesztés korában a hírek, digitális tartalmak megkérdőjelezése olyan alapvető dolog, mint levegőt venni.

Ahhoz, hogy mégis tudjunk valamit mondani az ügyről, munkahipotézisként elfogadjuk, hogy Charlie Kirk valós személy volt. Mindig hozzátéve, hogy ebben nem lehetünk teljesen biztosak, mivel csak a média által tudunk a létéről. Charles James Kirk olyan tevékenységet végzett, ami a maga nemében példaértékű.

Bement az ideológiailag legfertőzöttebb helyekre, az egyetemekre,

és kulturált vitákat folytatott a liberális, ateista, vallásellenes hallgatókkal politikai és világnézeti témákban. Megjelenni az ilyen viperafészkekben és a kor nem túl népszerű konzervatív eszméit hirdetni olyan bátor tett, amit a férfi zavaros neoprotestáns háttere ellenére el kell ismernünk, és a magunk módján követnünk kell.

A történet egyszerűnek tűnik. Charlie Kirk a hagyományellenes érdekkörök szempontjából veszélyes tevékenységet folytatott, ami vélhetően túl hatékonnyá vált ahhoz, hogy ezt szó nélkül hagyják, így megölték. Az ügy azonban ennél sokkal szövevényesebb. A közelmúltban

számos katasztrófáról, merényletről, világpolitikai eseményről derült ki, hogy teljes egészében megrendezett,

vagy biztosan nem úgy történt, ahogy azt a médiában tálalták nekünk. Gondoljunk csak az ikertornyok leomlására. Mára nagyjából minden második ember számára evidens, hogy nem arab terroristák hajtották végre, hanem az Egyesült Államok kormányának gondosan kitervelt önmerénylete volt. A jelek arra engednek következtetni, hogy Charlie Kirk esete sem kivétel.

A halálhír hallatán önjelölt szakértők garmada bukkant fel, akik különféle elméleteket gyártottak arról, hogy mi történt az ominózus napon. Vannak, akik szerint Charlie Kirk még mindig él, és csak eljátszotta a halálát. Többen felfigyeltek például arra, hogy az őt kimenekítő testőrökön egy csepp vér sem látható, ami elég furcsa, tekintve, hogy nyakon lőtték az illetőt. (Azóta előkerültek videók, ahol kevés vér látható néhány hozzá közel lévő emberen.) Vannak, akik szerint meghalt, de más lőtte le. Egyesek azt gyanítják, hogy egy fotós találta el közelről, akinél mintha kamerának álcázott fegyver lett volna. Mások szerint hátulról lőtték le egy pisztollyal. Sokan a testőrök gyanús viselkedéséből arra következtettek, hogy ők is segédkeztek a merényletben. Megint mások furcsállották, hogy

a golyónak nincs kimeneti nyoma,

nem végzett nagyobb roncsolást a testen, és az elvileg szemből jövő lövés hatására a holttest sem olyan irányba dőlt el, mint kellene. Ennek ellenére tudtommal boncolást nemvégeztek. A menekülő merénylő közelében nyugodtan sétálgató embereket látunk, mintha nem történt volna semmi rendkívüli.

Közvetlenül a merényletet követően egy George Zinn nevű figura azt kezdte el kiabálni, hogy ő a gyilkos, lőjjék le. Egy másik állítólagos terroreseménnyel is összefüggésbe hozható. 2013-ban a bostoni maratonon történt bombatámadást követően levelet küldött a következő maraton szervezőinek, kell-e segédkezni a bombák elhelyezésében, amiért vádat emeltek ellene. (Az a pletyka, miszerint szemtanú lett volna a World Trade Center lerombolásakor, nem bizonyult igaznak.)

George Zinn valószínűleg egy úgynevezett krízisszínész,

akik arról ismertek, hogy hamis terroreseményeknél eljátsszák a rájuk kiosztott statisztaszerepet. Jelenléte már önmagában Charlie Kirk halálának megrendezettségére utal. Ő volt az első gyanúsított, amit később elvetettek. Az is roppant meseszerű, hogy a helyszínen alsógatyában rángatták a rendőrök, mintha valami perverz lenne, majd később ki is derült róla, hogy pedofil képeket tárol a telefonján.

A hivatalos merénylő viselkedése is módfelett zavaros. Hazafele menekülve például, mintha mi sem lenne fontosabb, beugrott egyet fagyizni. De ami ennél is átlátszóbb, hogy mindeközben transzvesztita párjának üzeneteket küldött, amikben a legnagyobb részletességgel bevallotta, mit tett, mi volt a motivációja és hol rejtette el a gyilkos fegyvert. Egy olyan ember, aki képes megtervezni egy bonyolult merényletet valószínűleg nem lesz olyan fogyatékos, hogy ilyen nyíltan és ilyen életszerűtlen részletességgel telefonon lebuktassa magát.

A szokás szerint rossz minőségű felvételek alapján legfeljebb annyit lehet megállapítani, hogy valami gyanús. De

a pontos rekonstrukció valószínűleg lehetetlen,

úgyhogy nem is bocsátkoznánk találgatásokba.

De a legérdekesebb rész csak most következik. 1998-ban megjelent egy Nicolas Cage-film, a Snake Eyes, amiben kísértetiesen hasonló dolgok történnek, mint az úgynevezett valóságban. A filmben egy összeesküvés keretében meggyilkolnak egy Charles Kirkland nevű védelmi minisztert, ami szinte teljesen megegyezik Charlie Kirk nevével. Mindkettejüket nagyjából kétszáz méteres távból lövi le egy magányos merénylő, egy nyilvános tömegrendezvényen.

Mindkettejüket nyakon találják, és mindketten belehalnak.

A merénylet estéjén egy bokszmeccset tartanak. A nehézsúlyú bokszolót, akiről kiderül, hogy szintén részt vett az összeesküvésben, Tylernek hívják, beceneve a hóhér. Charlie Kirk állítólagos hóhérának neve pedig Tyler Robinson. Az arab terroristáról később kiderül, hogy nem magányos merénylő, hanem megbízták, és a jelek az úgynevezett valóságban is erre utalnak.

Tyler Robinson nagy valószínűséggel csak egy balek,

aki elviszi a balhét, mint a filmben az arab lövész.

A merénylet során felbukkan egy beépített ember, aki feláll, és idétlen módon üvöltözik, ezzel jelezve a bokszolónak, hogy kifeküdhet, a gyilkosnak pedig, hogy tüzelhet. Mit ad Isten, Charlie Kirk közvetlen halálakor, amikor mások még az esetleges további lövések elől bujkáltak, egy fazon érthetetlen módon felpattant, kezével csápolt és annak jelét mutatta, mintha egyenesen szurkolt volna azért, hogy sikerrel járjon az akció.

A Charlie Kirkhöz kapcsolódó fő szimbólumok egyike a 47-es szám, ami elvileg arra utal, hogy Donald Trump a 47. amerikai elnök. A helyszín is tele volt ezzel a számmal ellátott sapkákkal. A Snake Eyes végén a főhős segítségére érkező rendőrök autójának tetején ugyancsak a 47-es számot látjuk. Donald Trump abban a tekintetben is kapcsolódik a filmhez, hogy bizonyos jeleneteket a Trump Taj Mahal épületében vették fel.

További okkult egybeesés, hogy a teljes film alatt a Jezebel névre hallgató hurrikán tombol. Kiderült, hogy az úgynevezett valóságban egy Jezebel nevű feminista online lap két nappal a merénylet előtt megjelentetett egy Charlie Kirkkel kapcsolatos cikket. Ebben beszámoltak róla, hogy

boszorkányokat béreltek fel a politikai aktivista megátkozására.

A közzétett bizarr fotót is olyan stílusban szerkesztették, mintha az is a megátkozás egy eleme lenne. Jezebel, azaz Izebel egy olyan bibliai alak, aki hamis istent imádott és prófétákat öletett, emiatt a boszorkányság, feminizmus egy alkalmas szimbóluma. A pusztító, fenyegető hurrikán és a megátkozás motívuma között nem nehéz felfedezni a hasonlóságot.

Egyébként ennek a viharnak a visszhangját vehetjük észre a Charlie Kirk sátrán található villám logóban, amihez hasonló a filmben is felbukkan, amikor Nicolas Cage karaktere olyan papírpénzt vesz el egy alvilági figurától, amihez szó szerint vér tapad.

A film egy teljesen földhözragadt történetet mesél el, emiatt is furcsa, hogy néha nagyon óvatosan, mintha mégis okkult elemek jelennének meg benne. Ilyen a kígyómintás vörös ruhát viselő, vörös hajú nő, aki annyira kitűnik a többi szereplő közül, mintha nem is evilági lenne. Van egy vörös gyűrű a kezén, ami pontosan abban a pillanatban csillan meg, amikor a halálos lövés eldördül. Mintha arra utalna, hogy ez

a gyilkosság valamiféle rituálé vagy mágia eredménye.

A bokszolót is ő győzi meg, hogy szándékosan veszítse el a meccset, de a visszaemlékezés alapján az is inkább elbűvölésnek mutatkozik, mint racionális meggyőzésnek. Kezével a hatszázhatvanhat jelet mutatja, ami ezt az okkult vonatkozást erősíti meg.

A gyűrűk amúgy is kitüntetett szerepet kapnak a filmben. Szinte minden szereplő ujján ékköves gyűrű van. A politikus védelméért felelős férfi ujján ráadásul ugyanolyan gyűrűt találunk, mint a vörös hajú nőnél, csak kék kővel. Nehezen hihető, hogy egy biztonsági főnök ilyen látványos gyűrűt hordjon, ami egyértelműen hátráltatja őt egy fizikai akcióban.

Ennél még furábbak Charlie Kirk felesége, Erika Kirk ízléstelen gyűrűi, amikben a temetésen pózolt.

A gyűrűjén megtalálható M és G betűk visszaköszönnek a film végén érkező rendőrautó rendszámtábláján, és a riporter mikrofonján is.

Egy nagy G betű megtalálható a bokszoló szobájában is. Ugyanakkor sajnos túl kevés az egyértelmű utalás ahhoz, hogy ezt biztosan szabadkőműves szimbólumoknak tekintsük.

Az MG és az WMGM a „Grand Master” (GM) és az „Most Worshipful Grand Master” (MWGM) címek megfordított jelzéseire emlékeztetnek. A GP monogram az ablakon (a filmben Gilbert Powell monogramja) pedig megfeleltethető a „Grand Principal” (a Royal Arch páholyok nagymesteri címe) rövidítésének is.

Szintén nagyon finoman és alig észrevehetően egy kék és egy piros oszlop is megjelenik a filmben. Az egyik jelenetben az összeesküvést leleplező nő neki is megy az egyik kék oszlopnak. A szemüvege nélkül nem lát jól, elvileg ezért megy neki, de elképzelhető, hogy a rendező ezzel akarja jelezni az oszlop kiemelt jelentőségét.

A film végén szintén látjuk a háttérben a kék oszlopot, majd ugyanebben a jelenetben egy éppen felállított oszlopot, amiben megtalálható az időközben megölt vörös hajú nő ékköve, ami újra megcsillan. Azaz itt lényegében egymás mellett látunk egy piros és egy kék oszlopot.

A turné logójában szintén megjelenik egy kissé dőlt piros és kék oszlop.

A film elején látunk egy hatalmas földgömböt, ami a vihar miatt látványosan leesik, és majdnem rágurul az emberekre.

A szabadkőművesség két jól ismert oszlopát, a Jachint és a Boazt gyakran ábrázolják úgy, mint amiknek tetején ugyancsak megtalálható a földgömb és az éggömb. Mindez annyira sejtelmesen van megjelenítve, hogy az összefüggésre csak nagy óvatossággal szabad rámutatni.

A piros és kék ellentétének gyűrűkként és oszlopokként való megjelenése egy olyasfajta jellegzetes mágikus aktusra utalhat, ami két ellentétes erő dinamikáját használja fel. Ilyen például a demokraták és republikánusok ellentéte. Lehet, hogy szemben állnak egymással, de egy

magasabb síkon mindkettő ugyanazon cél megvalósítását támogatja.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy az egész film keretét az adja, hogy az épületet újjá tervezik építeni, ráadásul jön egy hurrikán is, ami lepusztít mindent, nem nehéz ebben felfedeznünk az „ordo ab chao”, azaz a „káoszból rendet teremteni” szabadkőműves jelszót.

Gyanúnkat megerősíti, hogy

a népszerű félszem szimbólum is megjelenik.

Egy szem kinézetű léggömb lebeg az emberek feje felett, amiben van egy kamera. Egyedül ez rögzítette, kik állnak valójában a merénylet mögött. Ez a mindent látó, mindenkit figyelő szem az, ami megoldja a bűntényt. Egyébként a szemre, látásra való utalások más összefüggésben is megjelennek. A borítón az a szlogen látható, hogy „hihetsz mindennek, kivéve a szemeidet”. Ezenfelül a Snake Eyes címben is megjelenik a szem. Ez a kifejezés az angolban a kockajáték legkedvezőtlenebb esetére utal, amikor két egyest dobunk, és ez a két pont a kígyó szemére emlékeztet. Az említett okkult összefüggések fényében itt inkább a megtévesztett látásra utal.

Az összeesküvést leleplező hölgy szemüvegének egyik lencséjét is összetapossák, ami egy újabb félszem szimbólum, és onnantól ő is mindent csak homályosan lát. A média is úgy jelenik meg a filmben, mint a csalás, szemfényvesztés egyik formája. Nicolas Cage a film elején kiszól a kamerába a nézőnek, mintha arra utalna, hogy

minden, amit látunk, csak egy színjáték.

Van egy Izraeli szál is, ami valamelyest egyezik. Az összeesküvők egy Izraelben bevetni szándékozott, de nem működő légvédelmi rendszert akarnak eladni a kormánynak, és azért gyilkolják meg Charles Kirklandet, mert rájött a problémára. Vagyis az egész összeesküvés lényegében Izrael körül forog. A sokáig Izrael-barát Charlie Kirk az utóbbi időkben egyre több kritikát fogalmazott meg Izraellel összefüggésben.

Ez olyannyira gondot okozott, hogy egy zsidó adományozója megvonta évi kétmilliós támogatását tőle pár nappal a halála előtt. Kirk erre egy levélben úgy reagált, hogy nem fogja tovább Izrael ügyét pártolni. Voltak olyan közszereplők, akik előre megjósolták, hogy ha a pletykák szerint a katolicizmus felé kacsintgató Charlie kiáll a zsidók mögül, meg fogják ölni. A zsidó téma abban a tekintetben is előjön, hogy felülnézetből olyan, mintha egy nyolcágú hanukai menóra közepén, azaz a szolgaláng helyén ölték volna meg a férfit, ami újra a rituális feláldozás kérdését veti fel.

Van még egy dolog, ami egy eléggé szembetűnő egyezés lett volna, de végül kiderült, hogy nem az. Charlie Kirköt szeptember 10-én gyilkolták meg, a film pedig a kezdő képsorok alapján úgy tűnik, mintha szintén szeptember 10-én játszódna. De közelebbről megvizsgálva látható, hogy ez a 10-es valójában 19-es. Egy másik jelenetben a videósok hátán is látszik a 19-es szám. Ám a prediktív programozás szempontjából, amiről mindjárt szólok pár szót, ennek is van jelentősége, hiszen ha 10-esnek látnak valamit az emberek, akkor azt is fogják kivetíteni.

Valaki azt is felfedezte, hogy Erika Kirk egyik régebbi klipjében is megjelenik a szeptember 10-es dátum, amikor elsuhan egy libegőn a város felett.

Mit jelentenek ezek az egybeesések, amiket felsoroltam? Talán azt, hogy valakik 1998-ban aprólékosan előre eltervezték, hogy 2025-ben, 27 évvel később mi fog történni? Nem hiszem, hogy ez reális elgondolás. Az úgynevezett prediktív programozás úgy működik, hogy a médiában ismételt rendszerességgel megjelenítenek bizonyos szimbólumokat, amik előbb-utóbb a tényleges életünkben is kibontakoznak.

Hatalmas tömegek tudatalattijában elültetnek gondolatokat, képeket, történéseket,

amiket az öntudatlan gazdatestek táplálnak, dédelgetnek magukban. Odáig elmenően, hogy akár meg is teremthetnek bizonyos eseményeket, amikkel korábban a médiában találkoztak. Valami ilyesmiről lehet itt is szó. Nem véletlen egybeesésről, de nem is szándékos megtervezettségről, hanem inkább nagy tömegek összehangolt öntudatlan projekciójáról, kivetítéseiről, ami média sugalmazása által következik be.

A film ugyanakkor nemcsak a prediktív programozás egy jó példája, hanem egészen nyíltan kimondja, hogy nem szabad hinni a szemünknek.

A kígyó szeme valójában a média,

ami rá akar minket szedni, valósnak akar elhitetni dolgokat, amik nem azok. A meghökkentő egyezések a hollywoodi film és a média által valósként tálalt film között azt üzenik nekünk, hogy hasonló szándék állhat Charlie Kirk halálának hátterében is.

boszorkányságCharlie KirkDonald TrumpmerényletNicolas CageSnake EyesszabadkőművességTaylor Robinson

• 2025.10.20.


Previous Post

Next Post