Épül a Nagy Izrael? | Az iráni háború rejtett összefüggései

Egyre több a gyanú, hogy USA és Izrael Irán ellen megkezdett háborúja mögött a Nagy Izrael megalapításának és a harmadik templom újjáépítésének szándéka áll. Videónkban alaposan utánajárunk a judeokrata törekvések bibliai háttérének.

2026. február 28-án Izrael és az Egyesült Államok háborút indított Irán ellen. Mivel a Covidhoz és az orosz-ukrán konfliktushoz hasonlóan megint azt ígérték, hogy néhány hét alatt véget ér, szinte borítékolt, hogy hosszú lesz.

Ennek a videónak a célja, hogy felfedjem néhány mélyebb okát a háborúnak. Akarom mondani, békének, hiszen az Egyesült Államok most is, mint mindig, valójában békét exportál Iránba.

A most zajló geopolitikai eseményeket ugyanis lehetetlen megérteni eszkatológiai vonatkozások nélkül.

Akik pusztán földhözragadt, anyagi tényezőkben keresik a válaszokat, nagyon rossz nyomon járnak. Már a február 28-i támadás időpontja is alátámasztja, hogy itt nem a pénz, az olaj, a terrorizmus, a nukleáris fegyverek elleni harc vannak a fókuszban. A történések a zsidó Bibliában található ígéretekkel és jóslatokkal vannak összefüggésben.

Nem véletlen, hogy az izraeli csapás két nappal purim ünnepe előtt történt. A purim Eszter könyvén alapul. Hámán, a perzsák egy vezetője mind egy szálig ki akarta irtani a birodalom területén élő zsidókat. Eszternek azonban, aki Ahasvérus király felesége volt, sikerült elérnie, hogy ez ne következzen be. Sőt, a zsidók engedélyt kaptak arra, hogy ők tegyék meg azt, amit ellenük terveztek. Kőkeményen bosszút álltak ellenségeiken egy hatalmas vérengzésben. Ahogy Eszter könyvének 9. fejezetében olvashatjuk: „magok a zsidók vőnek hatalmat azokon, a kik őket gyűlölék”. (Esz 9,1) Irán megtámadása mögött hasonló mentalitás húzódik.

Az üldözött nép jogos megtorlást gyakorol ellenségeivel szemben.

Ma már a legnépszerűbb amerikai gondolkozók is nyíltan arról beszélnek, hogy az Egyesült Államokat Izrael irányítja, és hogy az iráni háború egy újabb állomása a cionisták azon tervének, hogy létrehozzák az úgynevezett Nagy Izraelt.

Gyorsan szögezzük le, hogy ezen kritikák hátterében a legtöbb esetben nem áll semmiféle antiszemitizmus. Izrael terjeszkedését, világuralmi törekvését kritizálják, vagy ahogy nagyon precízen László András fogalmazott, a latomo-judeokratizmust, ami nem azonos egy bizonyos rassz zsigeri gyűlöletével.

A Nagy Izrael elgondolása szintén a Biblián alapul. A Teremtés könyvének 15. fejezetében Isten Ábrahámnak, a zsidók ősatyjának ígéri a Nílustól Eufráteszig húzódó földet. „Ezen a napon kötött az Úr szövetséget Ábrámmal, ezekkel a szavakkal: Utódodnak adom ezt a földet, Egyiptom folyójától egészen a nagy folyóig, az Eufráteszig”. (Móz 15,18) Különféle nyilatkozatokból, elszólásokból, Izrael folyamatos terjeszkedéséből, a gázai népirtásból, a környező államok amerikai megszállásából láthatjuk, hogy a cionisták és a cionista izraeli vezetés már-már kendőzetlenül magának követeli ezt a területet. Néhány éve az ENSZ-ben

Benjamin Netanjahu még egy Nagy Izraelhez hasonló térképet is mutogatott,

amelyben olyan országok szövetségi rendszerét ismertette, ami áldásos a világ számára. Az izraeli pénzügyminiszter is Nagy Izrael térkép előtt tartotta egy előadását. Állítólag a zászlójukon a két kék csík is a Nílust és az Eufráteszt jelzi. Az izraeli katonák ruháján pedig egyesek szerint Nagy Izrael kitűző található. De a példákat még sokáig sorolhatnánk.

Izrael világuralmi célokat dédelget, vezetői pedig meg vannak győződve arról, hogy a zsidó Biblia jogot szolgáltat számukra, hogy bármit megtegyenek e cél elérése érdekében.

Meglehetősen furcsa, hogy a tradicionális gyökereitől elszakadó szekuláris izraeli vezetés döntéseit mégis szervesen áthatják a vallási elképzelések. Ennek egyik legdöntőbb pontja a Messiás várása.

A Messiás a zsidók szerint még nem jött el,

ennélfogva a keresztényekkel ellentétben továbbra is várakozó álláspontban vannak. A várás azonban a modern időkben átalakult szándékos siettetéssé. A Tanakhban és a Talmudban pontosan meg vannak határozva, milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy a Messiás megjelenjen. A cionisták úgy döntöttek, hogy kezükbe veszik az irányítást, és a feltételek előkészítésével igyekeznek sürgetni a végidők és a Messiás eljövetelét, aki majd Nagy Izrael élére áll, legyőzi az ellenséget, és békét hoz az egész világra. Ez a törekvés annak ellenére is meghatározóvá vált, hogy sok ortodox zsidó elítéli ezt, mondván, a messiási korszak időpontját ember nem döntheti el, afelett csakis Isten rendelkezhet.

A legutolsó lubavicsi rebbéről még videó is készült, ahogy a fiatalabb Netanjahut kioktatja a Messiás eljövetelét kikényszerítő lépések szükségességéről.

Izrael és Netanjahu minden egyes lépése tökéletesen levezethető Menachem Mendel Schneerson tanácsaiból. Az általa vezetett chábád mozgalomról kimutatták, hogy beszivárognak a világ befolyásos, jobboldalinak mutatkozó politikai szerveződéseibe, hogy rajtuk keresztül érvényesítsék érdekeiket. Beszédes, hogy Trump veje és tanácsadója, Jared Kushner is szoros kapcsolatban van a chábáddal.

A Messiás eljövetelének egyik kulcsfontosságú feltétele, hogy a világ zsidósága visszatérjen Izraelbe,

ennélfogva már a kis Izrael létrejötte is a kikényszerítés része volt. Ha jobban belegondolunk, mekkora lobbi, erőfeszítés, hátszél kellett ahhoz, hogy egy önálló zsidó állam megalapulhasson, és hogy ezt a lobbit továbbra is rendkívüli lelkesedéssel éltetik valakik, a Nagy Izrael elképzelése már nem is tűnik annyira légbőlkapottnak.

A másik fontos kritérium, hogy meg kell épülnie a harmadik templomnak, a zsidók legfőbb vallási központjának. Az elsőt Krisztus előtt 1000 környékén építtette Salamon király, amit évszázadokkal később a babiloniak romboltak le. A másodikat a bablioni fogságból visszajövet építették fel, Krisztus előtt 500 körül, és egy zsidó lázadást követően, Krisztus után 70-ben rombolták le a rómaiak. A templom helyén jelenleg a muszlimok két legszentebb központja, a Szikla-mecset és az Al-Aksza mecset található, ami azt jelenti, hogy

először le kell rombolni ezeket, hogy a harmadik templom felépülhessen a helyükre.

Egy rabbinak egészen konkrét elképzelése van arról, hogyan valósítaná meg ezt úgy, hogy Izrael ne legyen felelősségre vonható: iráninak álcázott rakétával tenné a mecseteket a földdel egyenlővé. Ismerős taktika? 9/11 is ugyanerről szólt, és azt az önmerényletet is ürügyként használták fel, hogy Izrael javára meggyengítsék a közel-keleti országokat. Netanjahu is pedzegeti a mecsetek lerombolását. Úgy csinál, mintha tisztelné a muszlimok szent helyeit, pedig valójában csak a gyanút akarja elterelni magáról. Az arcátlanság netovábbja, amikor valaki tömeggyilkos létére az áldozat szerepében tetszeleg.

Pete Hegseth, Donald Trump védelmi minisztere csodaként hivatkozott Izrael megalapulására, és szerinte egy újabb csoda lenne az is, ha a harmadik templom megépülne. Csoda, ami „véletlenül” ugyanúgy meg fog valósulni, mint az összes korábbi lépés a cionista világuralmi törekvés útján.

A templom felszenteléséhez különlegesen ritka vörös üszők feláldozása szükséges, és időnként kapunk is híreket arról, hogy találtak ilyen állatokat, sőt, hogy már próbaáldozatokat is végeztek. Ezek mind a zsidó világuralmi törekvések kvázi vallásos megalapozásai, amit a cionisták nagyon komolyan vesznek, annak ellenére, hogy ezt az egészet meglehetősen materialista módon fogják fel.

Izrael a protestantizmust, azon belül is főleg az amerikai protestantizmust használja fel balekként arra, hogy a saját ügyeit előrébb vigye.

Sajátos bibliaértelmezésük miatt a protestánsok a cionisták törekvéseit magukénak tekintik, annak ellenére, hogy a zsidók számos jelét adják annak, hogy a keresztények Szentírását nem tartják legitimnek, Jézust nem fogadják el, képviselőiket pedig nem tartják egyenrangúnak saját magukkal. Mellékesen megjegyzem, meglehetősen mulatságos, hogy a magát alternatív médiaként felmutató Ultrahang csatorna abba a Hit Gyülekezetébe van erősen bekötve, amelyik az egyik leghabzószájúbb cionista szerveződés Magyarországon. Úgy beszélnek valóban jelentős háttérhatalmi összefüggésekről, hogy közben Izrael melletti tüntetéseket tartanak. Itt sokféle vélemény elhangozhat, sok dolgot kritizálhatnak, leszámítva pont a legfontosabb tényezőt, a cionizmust, ami a háttérhatalmi folyamatok egyik legközpontibb eleme.

Netanjahu most Európát is be akarja ugrasztani a háborúba, álszent módon előadva, hogy Irán az egész világra fenyegetést jelent. Valójában ennek az egésznek egyedül Izrael lenne a nyertese, Irán meggyengítésével ugyanis megszűnne a legfőbb akadálya Izrael terjeszkedésének és a álmessianisztikus törekvések beteljesítésének. Európára viszont migránsinvázió, újabb infláció, az állampolgárok jogainak háborús helyzet miatti korlátozása vár, csupa olyan nem éppen kellemes dolog, ami tovább vezeti az emberiséget abba a disztópikus világba, digitális diktatúrába, amibe a Covid-időszak alatt volt szerencsétlenségünk betekinteni.

2033-ban lesz Jézus halálának és feltámadásának 2000. évfordulója.

A 2030-as év politikusok általi állandó emlegetése arra utal, hogy itt valóban nagy fordulatra számítanak, és ez a fordulat vélhetően az eddig elmondottakkal áll szoros összefüggésben. Mondani sem kell, hogy a zsidók Messiása semmiképpen nem lehet a mi Messiásunk, ami azt jelenti, hogy valójában itt pont a Messiás ellentétének, az Antikrisztus eljövetelének sürgetéséről van szó. Akkor is, ha az úgynevezett Antikrisztust nem Antikrisztusnak fogják nevezni, és akkor is, ha Nagy Izrael papíron önállónak tűnő, de valójában Izrael által uralt országok szövetségeként fog megjelenni, és nem konkrétan Nagy Izraelként.

Végezetül szeretném leszögezni, hogy a háború nem feltétlenül tekintendő negatívnak. Ahogy Julius Evola sokszor megfogalmazta,

a háború lehetőséget teremt arra, hogy heroikusan szembenézzünk a halállal, és felébresszük magunkban az életfeletti spirituális lehetőségeket.

Hogy ez a modern hadviselésben, az ai-drónok és robothadseregek korában mennyire lehetséges, az erősen kérdéses, mindenesetre, ha elég tudatos az ember, egy háborús helyzetben még anélkül is megnyílhat a szeme a metafizikai realitásra, hogy nem katona, pusztán azon tradicionális tanításból kifolyólag, hogy a végidők közeledte szükségképpen maga után vonja a megváltás eljövetelét, ami a kereszténység számára Krisztus második eljövetelében testesül meg.

Ugyanígy, a birodalmi terjeszkedésben sincs semmi elítélendő, amennyiben valóban szakrális ideák, örökérvényű princípiumok kiterjesztéséről van szó. Izrael mellé beszállni a háborúba azonban öngyilkosság. Egy hazug, antitradicionális eszme melletti kiállás, a zsidó világuralom egy materialista-okkultista rémképének támogatása, amely már minden metafizikai vonatkoztatási pontját elvesztette.