Mi a gond a pornóval?
Most egy elég kemény téma következik, csapjunk is bele! Vajon minek köszönhető, hogy a pornográfia viszonylag rövid időn belül ilyen masszívan benyomult az életünkbe? Gondolom, azért mindenki látott már ilyesféle tartalmat. Szinte kikerülhetetlen jelenség, hiszen, aki mondjuk az interneten mozog, nagyon könnyen belebotlik. Az enyhébb szexuális tartalmak reklámok és újságok révén már teljesen beépültek a mindennapi életünkbe. Sokszor észre sem vesszük.
Vajon ez egy természetes, pusztán csak gazdasági jelenség, és az egyszerű kereslet-kínálat elvén működik, tehát pusztán egy jó pénzkereseti lehetőség azok számára, akik benne vannak az iparban, vagy esetleg mélyebb okai vannak töretlen térhódításának? Persze, el kell ismerni, hogy néhányan frankón lehúzzák a sápot a témáról, vegyük csak a leggazdagabb magyart, Gattyán Gyuri bácsit. Számunkra azonban eléggé úgy tűnik, hogy e mögött is – mint minden, látszólag megmagyarázhatatlan tömegtendencia mögött – a létrontás erői állnak. Ezekben a tendenciákban az a közös, hogy rendkívül károsak az emberi tudat számára. Mindegy, hogy micsoda – legyen az egy idióta vetélkedő, valóságshow vagy egy bárgyú sorozat –
csak ártson és terjedjen. Ez a helyzet a pornóval is, ezért terjesztik, ezért köti le mára a legnagyobb tárhelyeket az interneten.
Pompeii dombormű (az archaikus korban a szexualitást szakrális tevékenységnek tartották, ennek néhány illusztrációjával igyekszünk ellensúlyozni a pokoli kéjt ébresztő filmeket)
De miért ártalmas ez? – teszik fel sokan a kérdést. Ezt fogjuk most megvizsgálni néhány pontban. Amiben talán mindenki egyetért, az az, hogy a pornográf tartalmak nem kis eséllyel okoznak függőséget az óvatlan fogyasztók, elsősorban férfiak számára. Hiszen még a legbalfaszabb férfi is a legjobb nők akciózásán élvezkedhet. A való életben vajmi kevés sansza lenne egy efféle arcnak ilyen kaliberű lányok közelébe jutni (akiknek többsége különben koránt sem olyan különleges, mint ahogy tűnik). Ezért ahelyett, hogy megpróbálna egy magához illő párt találni, a gép előtt hokizva vezeti le ez irányú vágyait. Ez minden, csak nem férfihoz méltó attitűd. Most nem azokról beszélek, akik ideiglenes nőhiány miatt időnként rávetemednek pornóvideókra (akiknek ilyenkor szintén ajánlatosabb lenne kifinomultabb erotikus képeket, festményeket nézni), hanem azokról, akik ha kell, ha nem, rá vannak akadva a témára, és nem tudnak lejönni róla. Az már függőség, és minden függőség valahol azért problémás. A férfiúiság néhány lényeges jellemzője – itt ideákról beszélek – az uralom, a függetlenség, a szuverenitás. Mindenféle függőség sérti ezeket az elveket.
Aki ilyen élvezetek rabja, az eltávolodik a férfiúiság lényegétől.
Akik ezen nőnek föl, könnyen beleeshetnek abba a hibába, hogy ha összejönnek egy lánnyal, tudat alatt hasonló hozzáállást várnak el partnerüktől, mint amilyet a pornófilmből láttak. Aztán amikor azt látják, hogy ez a csaj nem veszi be tövig a cerkát, már komoly gondot csinálnak belőle, mondván, hogy miért ilyen prűd ez a lány? És már meg is ingott a „szerelem”, ebből minden lesz, csak tartós párkapcsolat nem. És ezzel már meg is érkeztünk a pornó egy másik hátulütőjéhez:
negatív hatással van a férfi-nő kapcsolatok tartósságára.
Márpedig a családalapításnak ez az alapja. Nem lehet véletlen, hogy manapság a legtöbb ígéretesnek induló kapcsolat elszaródik, a házasságokkal együtt. A promiszkuitás gyorsan terjed. Ezeknek egy jó része mögött a férfiban a nőről kialakult hamis fantáziaképek káros hatása állhat.
Kajuraho egyik híres hindu templomának szoborcsoportja
Egy másik dolog, hogy a pornófilmek elképesztő módon rásegítenek arra, hogy a hímekben egy állatias mohóság alakuljon ki a női testek iránt. Sok nő – tudva vagy tudatlanul – ezt jól ki is használja, és így bizonyos értelemben uralma alá hajtja a férfit. Erre tesz rá még egy lapáttal egy másik kísérőjelenség, a hiányos női öltözködés.
Nők tömegei gondolják azt, hogy a pornótól megmámorosodott férfiak egyre durvább dolgokat várnak el tőlük, és próbálnak ezeknek megfelelni.
Sajnos ez minden, csak nem egy jó helyzet hosszú távon. A szexualitásban ugyanis óriási erők szunnyadnak, amiket ilyen felelőtlen módon, válogatás nélkül az emberekre zúdítani hihetetlen aljasság. Ily módon férfiak tömegei válnak bizonyos szinten a szexualitás rabjává, és tobzódni akarnak az élvezetekben. Ahelyett, hogy valamilyen módon a saját uralmuk alá hajtanák ezeket az erőket, hogy ne legyenek a szexualitás által mozgatottak. Azt gondoljuk, hogy az igazi, eszményi férfi ismérvéhez ez a szilárd önuralom is hozzá tartozik, valahol erre törekedni kellene. Nyilván ez még ideális körülmények között sem könnyű feladat, most pedig ebbe rondít bele a pornográfia pusztító árhulláma.
Egy más megközelítésből azt is kijelenthetjük, hogy ez a jelenség, a többi kísérőjelenségével együtt teljesen felhígítja, ellaposítja a nemek közti polarizációt. Amikor a nők már félig meztelenül mászkálnak az utcán, munkahelyen, akkor már nem is vagyok annyira kíváncsi, mi van a ruha alatt. Amikor két szóból eljönnek veled szobára, akkor már nincs is idő arra, hogy a szexualitás mélyebb aspektusait felfedezzem. A vonzás törvényei nem működnek úgy, ahogy kellene. Úgy tűnik, régebbi korokban – mielőtt nyugaton az úgynevezett szexuális forradalmat bevezették volna, aminek következményeképpen átformálódott az emberiség alapvető attitűdje – még értették, hogyan működnek ezek a dolgok. Nyilván nem lehetett véletlen, hogy akkoriban a nők ruházata, amit a közösségben viseltek, nem engedte azonnal láttatni bájaikat. Ez egyfajta védelemként is felfogható, de nem a nőket védte valójában, hanem a férfiakat. Hiszen ha szexualitásról beszélünk, akkor tudni kell, hogy ott csak látszólag a férfi az aktív és cselekvő, de valójában a nő az, aki a vonzás erőit kisugározza magából. A férfi ennek a vonzásnak mintegy ki van téve, és ha nem vigyáz, hamar a játékszerévé válhat. Sokan hajlamosak rengeteg energiát beleölni abba, hogy felüljenek erre a vonatra, ezzel csak az a gond, hogy egy férfi életének nem csak erről kellene szólnia. Volnának tágabb és nemesebb célok, amiket meg kellene valósítani, de a nőstényszagtól begőzölten, videóktól felajzottan erre már nem juthat elég figyelem.
Az ismert tradicionális festő, Katsushika Hokusai egyik alkotása
Úgyhogy vigyázzunk magunkra, uraim! Ne hagyjuk, hogy játékszerei legyünk a szexualitásnak, főleg ne egy olyannak, amit valakik előre kitalálnak számunkra, mesterségesen gerjesztve és lecsapolva férfiúi erőinket. Talán még nem késő visszafordítani a mindezekkel összefüggésben lévő elnőiesedést, a szűk farmer, rózsaszín póló effektust stb. Jó lenne egy fokkal tudatosabban állni ehhez a témához, és valahogy a saját irányításunk alá vonni a saját szexualitásunkat, és minél inkább férfiként viselkedni. Ha így tennénk, azzal komoly fejtörést okozhatnánk azoknak, akik a sátán ügynökeiként tevékenykedve beleoltották a pornográfia mérgét társadalmunkba.
Medve Gyula
(A téma folytatása következik.)