„Hazudunk, mint a fene”
Az 1976-os Hálózat című film „coming outja”. A televízióval kapcsolatos megjegyzések értelemszerűen a rádióra és az internetre is érvényesek.
Edward George Ruddy ma délelőtt meghalt. Edward George Ruddy a Union Broadcasting Systems igazgatótanácsának elnöke volt, és ma 11 órakor szívroham következtében meghalt. És jaj nekünk, mert nagy bajban vagyunk. Szóval, egy gazdag, fehér hajú kisember meghalt. De mi köze ennek a rizs árához, nem igaz? És miért lenne ettől még jaj nekünk? Azért, mert ti, akik itt ültök és még 62 millió amerikai azzal foglalkozik, hogy engem hallgat. Mert közületek nem egészen 3% olvas könyveket. Mert közületek alig 15% olvas újságokat. Mert
egy igazságot ismertek, ami a képernyőn keresztül jut el hozzátok.
Mert él jelenleg egy teljes és egész generáció, amelyik semmi mást nem ismer, csak ami ezen a képernyőn jön ki. Ez a képernyő szentírás. A végső kinyilatkoztatás. Ez a képernyő teremt vagy porba dönt államelnököt, pápát, miniszterelnököt. Ez a képernyő a legfélelmetesebb istenverte hatalom ezen az istentelen világon, és ezért jaj nekünk, ha nem megfelelő emberek kezébe kerül. Épp ezért jaj nekünk, mert Edward George Ruddy meghalt. Mert ez a tévévállalat most az ATT, az Amerikai Távközlési Társaság kezébe került. Új elnöke van az igazgatóságnak. Frank Hackett ott ül már Mr. Ruddy irodájában a huszadikon. És ha a világ 12. legnagyobb vállalatának a kezébe kerül a leghatalmasabb istenverte propaga eszköze ennek az istentelen világnak, ki tudja, miféle szart terjeszt majd igazság címén.
Épp ezért figyelem. Hallgassatok meg!
A televízió nem az igazság.
A televízió egy istenverte nagy vurstli. A televízió egy cirkusz, karnevál, vándor akrobaták klubja, mesemondók, táncosok, énekesek, zsonglőrök, mutatványosok, oroszlánszelídítők és válogatott focisták. Egy szóval: unaloműző ipar. Ha igazságot akartok, forduljatok Istenhez. Vagy egy guruhoz. Vagy önmagatokhoz. Mert csakis ott fogtok valaha igazságra bukkanni. Tőlünk emberek, nem kaphattok igazságot.
Azt mondjuk, amit hallani akartok.
Hazudunk, mint a fene.
Képesek vagyunk azt mondani, hogy Kojak mindig elkapja a gyilkost. Hogy Archie Bunker családjában nincs rák. Hogy akármilyen bajban van a főhős, nyugalom, a film végére kimászik belőle. Minden hülyeséget elmondunk, amit csak hallani akartok. Ábrándokkal kereskedünk, amik közül egy sem igaz. De ti, emberek mégis itt ültök napról napra, estéről estére. Kortól, színtől, bőrtől függetlenül. Csak minket ismertek. Már kezdtek hinni az ábrándokban, amit szövünk.
Kezditek elhinni, hogy a képernyő a realitás, és az élet, amit éltek, irreális.
Azt teszitek, amit képernyő mond nektek. Úgy öltözködtök, úgy esztek, úgy nevelitek a gyerekeiteket, de még úgy is gondolkoztok, mint a képernyő. Ez tömegőrület, eszelősök vagytok. Az ég szerelmére,
ti vagytok a valóság és mi az illúzió!
Hát zárjátok el a készülékeket! Zárjátok el most rögtön! Máris zárjátok el, és hagyjátok elzárva! Zárjátok el ennek a mondatnak a közepén, amit éppen mondok nektek! Zárjátok el!
