A gondolat zsarnoksága | Csúcsrajáratott manipuláció
Minden külső manipulációt felülmúl a gondolatok emberre gyakorolt eltérítő ereje. Felvillantunk néhány módszert, amivel uralkodni lehet felettük.
A csatorna egyik visszatérő témája a manipuláció témaköre. A modern világ telis-tele van megtévesztéssel. Manipulálnak a boltban, amikor valamit nem 1000, hanem 990 forintért árulnak. Manipulálnak a híradóban, amikor szinte kizárólag gyilkosságokról, katasztrófákról számolnak be, mintha a világ annál is szörnyűbb hely lenne, mint amilyennek általánosságban gondoljuk. Manipulálnak a hollywoodi filmekben, amikor a főszereplő legjobb barátja homoszexuális, vagy a csinos fehér nők néger férfiakkal szűrik össze a levet. Manipulálnak a reklámok közt időnként bejátszott fütyülős hanggal, hogy figyelj oda. Manipulálnak a politikusok, mikor szépeket mondanak, miközben pont az ellenkezőjét csinálják. Manipulál a sajtó, amikor a külföldről érkező milliárdokat zsebre téve továbbra is függetlennek hazudja magát.
A teljesség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a manipuláció nem szükségképpen negatív.
A szó a latin manipularéból ered, aminek jelentése „kézen fogva vezetni”.
A szülők a gyereket járni tanítják, a tanár bevezeti a diákot a betűk és a számok rejtelmeibe, az államférfi példát mutat a népnek, a szellemi mester beavatja tanítványát egy spirituális igazságba. Valójában ezekben az esetekben is manipulációról beszélhetünk, de olyasfajta kézenfogva vezetésről, amit egyáltalán nem tekintünk negatívnak.
A befolyásolás nem rossz, ha világi és szellemi kibontakozásunkat támogatja,
ha legigazabb lényegünkkel összhangban van. A Médiavadász videók is manipulálnak, abban az értelemben, hogy hatást fejtenek ki, kisebb-nagyobb mértékben befolyásolják a néző gondolatvilágát. De nem tekinthető negatívnak, mert felvetéseinkkel pontosan a tudatosság felébresztéséhez igyekszünk támpontokat adni. Tudatossághoz, nemcsak a világban való józan jelenlét érdekében, hanem magasabb, szellemi értelemben, ami a legerősebb páncélzat a megtévesztő manipulációkkal szemben.
Éppen ezért
butaság, amikor egyesek a vallásban nem képesek mást látni, mint a tömegmanipuláció egy körmönfont eszközét.
Ha egy vallás valóban vallás, és nem egy tradicionális gyökereit megtagadó szekta, vagyis célja a religio eredeti értelme szerint visszavezetni egy magasabb tudatállapotba, akkor annak semmi köze a negatív manipulációhoz. Épp ellenkezőleg, működése az evilág illúziói közt szendergők felébresztésével kapcsolatos.
A videó elején hoztunk pár egyszerű példát a negatív befolyásolásra. A véghetetlenségig sorolhatnánk, milyen manipulációk érnek bennünket nap mint nap az úgynevezett külvilágból. De most szintet szeretnénk lépni, és
a legördögibb jelenségre irányítjuk a figyelmet, amivel szemben az ellenállás mind közül a legnehezebb: a gondolatokra.
Sokan azok közül, akik vadul tiltakoznak a megtévesztés különféle formái ellen, legtöbbször képtelenek eljutni odáig, hogy tudatosítsák: az ember fejében kavargó gondolat zsarnoksága minden külső megtévesztés veszélyét felülmúlja. A reklámügynökök, a szemfényvesztő messiások, a manipulációs technikák, az általam csak gép-észnek nevezett „ai”, a számítógépes játékok, a megrontó ideológiák jönnek és mennek, a gondolatok ugyanakkor folyamatosan jelen vannak, és
sötét mágiájukkal teljesen hatalmukba kerítik az embert.
Figyeljük csak meg, mennyire képtelenek vagyunk uralkodni a gondolatainkon, ha a lelkünkbe gázolnak, ha fizikailag fáj valami, ha tévedtünk, kritikát kaptunk vagy rossz döntést hoztunk és emiatt bánkódunk, ha órákon keresztül álmatlanul forgolódunk, ha történik valami rossz egy szerettünkkel, vagy egyszerűen csak aggódunk érte. A gondolat, ez a teljesen megfoghatatlan, anyagtalan valami, hirtelen hatalmas démonná formálódik, ránk telepedik, és képtelenek vagyunk kikerülni szorításából.
Talán most azt gondolod, természetes, hogy extrém helyzetekben ilyen hatása alá kerülünk a gondolatoknak. Van egy rossz hírem. A helyzet akkor sem fényesebb, ha normál állapotban vagy, legfeljebb nem olyan feltűnő.
Egy egyszerű gyakorlattal hamar kiderítheted, mennyire ki vagy téve az eltérítő erőknek.
Ülj le öt percre. Tegyél magad elé, szemmagasságba egy tárgyat, próbáld megfigyelni, anélkül, hogy elméd elkalandozna. Csak azt a tárgyat figyeld, minden más gondolatot zárj ki. Garantálom, hogy nem fog többe telni néhány másodpercnél, és máris a napi teendőkön, egy ismerőssel való tegnapi találkozásodon, a nagyanyád gőzölgő almás pitéjén fog járni az agyad. Ha vagy olyan elszánt, és nagyobb összpontosítással újra próbálkozol, az eredmény hasonló lesz. Ki kellene vinni a szemetet, meg kellett volna szólítani azt a szép nőt az utcán, fáj a derekam ülés közben, unatkozom, álmos vagyok, venni kéne egy új kabátot. Csak pár pillanatnak kell eltelnie, és az összes hülyeség az eszedbe fog jutni.
Minden gondolat azzal a sugalmazással fog fellépni, hogy rendkívüli fontosságú
és halaszthatatlanul sürgősen foglalkoznod kell vele.
Aki uralkodik valamin, az nemet is tud rá mondani. Itt azonban rendre az derül ki, hogy erre képtelenek vagyunk. Ha rövid időre ellen is tudtunk neki állni, más alakban újra visszatér, és megint eltéríti a figyelmünket. Azaz nem mi uraljuk a gondolatot, hanem ő minket. Szépen lassan ráébredünk, hogy az emberben van egy perverz vágy arra, hogy manipulálva legyen.
Gondolatfüggők vagyunk.
Ha van egy pár perces üresjárat a napunkban, amikor megpróbálunk nem gondolni semmire, máris minden bajunk van. Egyenesen igényeljük, hogy a gondolatok elvarázsoljanak, kimondottan élvezzük, hogy rabul ejtenek. Talán ezt a videót is azért nézed, hogy valamilyen gondolati mágia hatása alá kerülj. Ez sokszor még a legjobbakra is érvényes, akik józannak és tudatosnak tartják magukat.
Szerencsére vannak megoldások arra, hogy ezen legalább valamilyen szinten felülemelkedjünk. Az egyik a fentebb említett gyakorlat. Egy tárgyra összpontosítasz, és ha észreveszed, hogy beleragadtál egy gondolatba, azonnal visszairányítod a figyelmed a tárgyra. Fontos, hogy az objektumot olyan éberséggel figyeljük, mint a ragadozó, aki épp elejteni készül a zsákmányát. Alternatív koncentrációs gyakorlat lehet egy ima, például a Jézus-ima mantraszerű ismétlése, amivel megakadályozhatjuk más gondolatok beszivárgását. A másik megoldás, amit László András szakadatlanul hangsúlyozott, hogy szellemi témákat kell elővenni, és azokról aktívan, uraltan gondolkozni. Ebben az esetben a gondolatokat nem iktatjuk ki, hanem helyette átvesszük felettük az irányítást. Egy újabb lehetőség, amit Ramana Maharsi javasolt, aki azt mondta, hogy
ha feltesszük a kérdést, „kinek a számára jelenik meg a gondolat”, az automatikusan el fog tűnni,
mivel ekkor nem a gondolati produktumokra, hanem azok forrására irányítjuk a figyelmünket. Ott van aztán a dzogcsen egyik módszere, ahol a gondolatokat figyeljük, és azok születését próbáljuk észrevenni. Ha le tudunk rájuk csapni megjelenésük pillanatában, azon nyomban felszabadulnak, és nem alakul ki kötődés az irányukba.
Ezek persze csak töredékes információk a gyakorlatokról. Átütő eredményt akkor lehet elérni, ha jobban utánuk olvasol, és napi szintű rendszerességgel végzed őket. A gondolatok uralása a metafizikai megvalósítás egy kiemelt állomása. Vagyis nem végcél, hanem egy nélkülözhetetlen közbülső cél a szellemi úton. A modern mindfullness-mozgalmak legnagyobb hibája, hogy nem biztosítanak az ember számára metafizikai távlatokat. Így az illúziók alóli megszabadulás feladatát csak részben végzik el.
Ezért kell a hagyományokhoz fordulni, mint ahogy Henry Sugar tette ebben a csodás Wes Anderson-filmben. A film egy semmittevő férfiról szól, aki rátalál egy könyvre, amiből a tárgyakon való átlátás képességét lehet elsajátítani. A képesség megszerzéséhez hosszú éveken keresztül kitartóan koncentrációs gyakorlatokat kell végezni, melynek elvégzési módja egy indiai jógitól származik. A férfi azért akarja ezt megtanulni, mert sok pénzt akar nyerni kártyázással, úgy, hogy átlát a lapokon. A folyamat során azonban megkomolyodik, és egyre nemesebb célok jegyében kezd tevékenykedni. A film ugyan nem emelkedik metafizikai magaslatokba, de
nagyon szépen ábrázolja, hogyan alakíthatja át az ember egész jellemét, élethez való hozzáállását a rendszeres, kitartó koncentráció.
A hagyományok is arról számolnak be, hogy rendkívüli elnyugodottsághoz, tudati stabilitáshoz, kardéles éberséghez, kiteljesedetteb önátéléshez vezet a komolyan végzett összpontosítás. Rájövünk, hogy az a fajta tudatosságot, amit korábban magunknak tulajdonítottunk és büszkék voltunk rá, keresztül-kasul átjárta a megtévesztés és a hazugság. A koncentráció révén azonban a világ és a gondolatok eltérítő hatását szép fokozatosan maga alá gyűri az önmagának teljesen elégséges, fénylő, győzedelmes, mindenek felett álló tudatosság. Elérve a szintet, amikor nincs szükség támasztékra ahhoz, hogy bármikor könnyedén felülkerekedjünk a gondolatokon, amik boszorkányságaikkal még a legsötétebb hollywoodi manipulációkat is százszorosan felülmúlják.





